Hogyan segíthetjük kiskamaszunkat a felvételi időszakában?

2019.10.16.

Hol tart a gyermeked? A „felvételi láz” állapotában van még, vagy a „nemérdekel, nembíromtovább, úgysemtudommegcsinálni, aztsemtudommilegyek állapotban?

Ahhoz, hogy céltudatosan haladjon gyermekünk, ki kell jelölni a célt. Ehhez azonban előbb egy döntést kell hozni.

Ki hozza meg a döntést, a gyerek vagy a szülő?

A 14 13-14 éves kiskamaszok közül azok vannak jobb helyzetben, akik beleszerettek valamilyen szakmába, és tudják, hogy mi lesz a végső cél. Ők azok, akiknek kevesebb segítségre van szüksége, de azért fontos, hogy a szülő objektíven lássa gyermekét, kellően ismerje, segítsen abban, hogy valóban neki való-e a kiválasztott szakma, hivatás, és valóban fogja-e szeretni a célig vezető utat, jól fogja-e érezni magát.

Akinek fogalma sincs arról, hogyan is tovább 8. után, azoknak nagyobb segítségre lesz szükségük. Itt hatalmas szerep jut a szülőnek, és a szülő-gyermek kapcsolat minősége ebben a szituációban jól megmutatkozik. Sok szülő nem ismeri a gyermekét. Nem akarja tudni a nehézségeket, a kudarcokat, csak a jó tulajdonságokat látja. Sokszor nem is a gyermekét látja, hanem saját magát, így a gyermekének csak olyan tanácsokat képes adni, amelyek a szülő vágyainak beteljesülését eredményeznék.

Fejlődhet az önismeret, önbizalom

Egyébként azt gondolom, hogy ebben a korban még szinte mindegy is, hogy mit tanul, a leglényegesebb, hogy olyan környezetben, ahol fejlődésre van lehetősége, és jól érzi magát. A középiskolai évek fontosak, mert itt tovább erősödhet az önismeret, mélyülhet az önbizalom, helyére kerülhet az önértékelés. Ha túl erős vagy túl gyenge a választott középiskola, akkor ezek torzulhatnak.

A jó döntéshez a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

  1. Amikor több választás között kell dönteni, akkor nagyon sokszor próbáljuk a jövőt megjósolni. Azonban ez nagyon ingoványos talaj, ezért a fókusz a jelenen legyen. Azon információk alapján hozzuk meg a döntést, ami most biztos. Pl. szorgalom, terhelhetőség, tehetség, tehetség valamiben, stb.
  2. Ez a döntés nem a végső döntés. Nagyon kevés embert ismerek, aki abban a szakmában dolgozik pl. 20-30 év múlva, amit 14 évesen választott magának, vagy választottak neki. Ha ezt szem előtt tartod, akkor sokkal kevesebb stresszt és szorongást okoz maga a gondolat, hogy dönteni kell. Mindig van lehetőség újratervezésre.
  3. Az objektivitás nagyon fontos. Lássuk meg gyermekünk gyengeségeit és erősségeit, szemléljük kicsit kívülállóként. Az elfogultság ebben az esetben is inkább hátrány, mint előny.
  4. Azt is érdemes végig gondolni, hogy melyik iskola az, aminek az értékrendjével tudtok azonosulni, vagy fordítva, a Te és a gyermeked értékrendjével harmonizáló iskolát válassz.
  5. Gondolj vissza a gyermeked eddigi tanulmányaira, hogy mi tette őt boldoggá. Melyik tantárgy, melyik óra, milyen tevékenységben tudott igazán kibontakozni.
  6. A szülői ösztönöket nem lehet becsapni, persze csak akkor, ha hallgatsz is rá. Természetesen minden információt be kell gyűjteni a legjobb döntéshez, de azért a megérzések, az ösztönök se szoruljanak háttérbe. Ne feledd, Te ismered legjobban a gyermekedet.
  7. És végül a legfontosabb: Nincs rossz döntés. Egy jól megalapozott döntés, amihez minden információt megszereztél, figyeltél a gyermekedre, és a saját ösztöneidre, nem lehet rossz döntés. Adódhat, hogy később, visszanézve már nem ezt választanánk. De amikor a döntést meghozzuk, nem látunk a jövőbe. Az biztos tudjuk, hogy nincs elvesztegetni való idő, tehát igyekszünk a legjobban választani.
  8. Döntésünk meghozatalában sokat segíthet, ha a középiskolák nyílt napjain meglátogatjuk azokat, amelyek opcióként felmerültek. Itt találkozhat a szülő és a gyermek is a tanárokkal, az iskola légkörével, a diákokkal. Ezek a benyomások fontosak lehetnek az optimális döntéshez.

Ha sikerült a döntést meghozni, akkor már a célt is könnyű kijelölni.

Tehát megvan az iskola, ahová vágyik gyermekünk, a biztonság okáért még „B” tervet is készítettünk, mert a gyermeknek a legfontosabb a biztonság.

Ekkor kell a célhoz vezető utat meghatározni.

Tehát miből áll a felvételi eljárás? Hol írja az írásbeli felvételi tesztet? Hová járjon felvételi előkészítőre? Kell-e különórákra is járnia? Van-e szóbeli felvételi az adott iskolában, ha igen, melyik tantárgyból? Milyen félévi eredményre van szüksége, hogy esélye legyen bejutni a választott iskolába?

Ezeket a kérdéseket megválaszolva kell együtt a gyermekkel összerakni a napirendet, hetirendet.

Itt fontos szempont, hogy ne terheljük túl csemeténket, csak reális elvárásokat fogalmazzunk meg feléjük.

A szülő feladata itt a következetesség, a dicséret, és a kontroll. A gyermeknek hatalmas stressz ez az egész procedúra. Képzeljük el, hogy előttünk egy ismeretlen megmérettetés, ami kb. 6-8 hónap múlva realizálódik, és nekünk úgy kell erre felkészülni, hogy nem látjuk a miértet, a hogyant, csak azt, hogy elvárás a siker. Tehát ami nekünk egyértelmű, mert már túl vagyunk néhány hasonló helyzeten, az nekik teljesen új, teljesen idegen, és teljesen ismeretlen.

Segíteni őt az úton

Tehát segíteni kell a gyermeket abban, hogyan tud az úton maradni, ami a célig vezet. Ezen az úton lesz jónéhány olyan akadály, amiről azt gondolja, hogy nem képes túljutni rajta. És lesz, amikor kimerül, elfárad, elkedvetlenedik. Képzeld el, hogy a heti 5 nap/8 órán kívül még egy napot kell végig dolgoznod. Hát a nyolcadikos csemeték ennyit tesznek a felvételi sikeréért. A napi 6-7 tanórán kívül még 3-4 felvételi előkészítő óra, külön nyelvóra, és az otthoni házi feladatok és szóbeli tanulás a következő napra, mert ugye a félévi eredmény is számít.

Azt gondolom, hogy ezt a tempót felnőttként is nehezen bírnánk 6-8 hónapon keresztül. Tehát fogadjuk el, hogy a gyermekünknek is erőt próbáló feladat, és néha kimerül. Ekkor segítsünk regenerálódni, dicsérjük sokat a kitartásáért, erősítsük önbizalmát.

Túlterhelt gyermekek

Kineziológusként és anyaként sem értek egyet azzal, hogy ennyire túlterheltek a 13-14 évesek. De a jelen rendszerben nem tehetünk mást, mint a gyermekünket segíteni ebben a nehéz időszakban.

Nagy segítség az ilyen nehezebb időszakokban a relaxálás, a kirándulás, a mozgás/sport, a kineziológia kezelés, a Bach virágterápia alkalmazása, az Access Bars kezelés. A felvételi vizsga előtt 1-2 héttel pedig egy „Sikeresen felvételizek” kineziológia oldás lehet segítség azoknak, akik minden tőlük telhetőt megtettek a sikeres felvételijükért.

Folyamatosan figyeljük csemeténk folyadék-bevitelét, a táplálkozását is. Táplálék-kiegészítőkkel is segíthetjük az immunrendszerük működését, mert a stressz nagyban gyengíti azt.

 

www.olajfagyogyaszat.hu