Az univerzum részei vagyunk, tehát bipoláris világban élünk, ahol mindennek van egy ellenpárja. Tökéletesen egészséges ember csupán az orvosi tankönyvekben létezik, a valóságban az egészségesnek tartott állapothoz közel lévőt egészségesnek tekintjük. Tréfásan szokták mondani, hogy egészséges ember nincs, csak felületesen kivizsgált. Az egészség vagy betegség az éppen érvényes lelki állapot függvénye.
Az egészség nem a betegség hiánya
Az orvostudomány fejlődésével a beteg emberek száma folyamatosan növekszik. Egyre másra bukkannak fel új eddig soha nem ismert betegségek és hiába a rengeteg új műszer és diagnosztikai eljárás nem tapasztalható lényeges változás. Ennek az egyik oka, hogy a modern orvoslás az utóbbi 2-300 évben elkülönült a tradicionális gyógyítás irányzataitól, sőt elutasítja azt és pusztán a materiális nézőpontból próbálja gyógyítani a beteget. A test, lélek, szellem létezését jelentéktelenné téve csupán a test gyógyítása van a központban. Ami ezen kívül esik azt figyelmen kívül hagyja, pedig amire nincsen racionális magyarázat az attól még létezik. Erről a kérdésről ír az európai ezoterikus gondolkodás nagy alakja:
Thorwald Dethlefsen:
„A tudomány tévedésének legsúlyosabb
következményei azokban a tudományágakban jelentkeznek, amelyek az eleven
emberrel foglalkoznak: tehát az orvostudományban és a pszichológiában. Egy
olyan ember, mint Paracelsus még tudta, milyen nagy összefüggések sorába
ágyazódik be a Kozmoszban élő ember, állat és növény. Számára az, az orvos, aki
nem értett az asztrológiához, csak kuruzsló, sarlatán lehetett. Ma ennek az
álláspontnak éppen az ellenkezőjét hangoztatják. De Paracelsus nagyszerű
tudását nem csupán az asztrológia, hanem ezen kívül mindenekelőtt az alkímia és
a növények jeltana alkotta. A modern orvostudomány lerázta magáról ezt a
középkori kacatot, és azt kezdte alaposabban elemezni, amije volt: az anyagot.
Az emberi testet egyre kisebb részekre bontotta és elemezte – és ezt a
foglalatosságot máig sem fejezte be. Minél alaposabban megismerték a
részleteket, annál jobban tudtak lokalizálni egy-egy betegséget, és specifikus
küzdelmet tudtak folytatni ellene. Így tolódott el a „beteg ember” képe a
„beteg szerv” felé. Szabaddá vált az út a specialisták számára: az egész
embernek mindenki csak egy-egy részével foglalkozik.
Ezen a helyen van az orvostudomány legfőbb tévedése. Az ember, – mint egység –
ugyanis más, mint darabkáinak összessége! Ezért rögtön azt a kérdést kell
feltenni, hogy az ember beteg-e, vagy sem. Ha igen, akkor a betegség lokalizálása
másodlagos kérdés. Ha az okánál akarjuk elkapni a betegséget, akkor az egész
emberrel kell foglalkoznunk.”
Hol rejlik egy betegség oka?
Az orvostudomány fiziológiai folyamtokon keresztül vezeti le és deríti fel az okokat. A mögöttes működésre, a lélek sebeire nem igazán kíváncsi, pedig a testünkben semmi sem történik ok nélkül. Ha a megelőzést fontosnak tartjuk vagy még apró figyelmeztetéseket ad a testünk sok értékes információval szolgálhat a biorezonancia vizsgálat, ami tulajdonképpen egy egészségügyi állapotfelmérés. Minden rezeg, a testünk is, a vizsgálat az ebben való eltéréseket térképezi fel, jelezve az egyensúly megbillenését, ami kezdődő betegséget is jelezhet.
A lélek jelzései
A testünkben eltároljuk a gyermekként és az egész életünkben átélt traumákat, sérelmeket, amelyek amellett, hogy kihatnak, a kapcsolatainkra megjelenhetnek egy csomóként bárhol a testünkben vagy más fizikai tünet képében. A lelki sebek gyökerére a kineziológia módszerével egyszerűen ráakadhatunk, és ha már elismertük a probléma létezését, akkor fel is oldhatók.
